Tigrincs blog oldala

Két ember találkozik, ez azt jelenti: két világ találkozik. Ez nem egyszerű dolog - nagyon is bonyolult, a legbonyolultabb.

Minden ember egy más világ: két bonyolult, rejtélyes világ, hosszú múlttal és végtelen jövővel. Kezdetben csak a két felszín találkozik, de ha a kapcsolat elmélyül, akkor egyre szorosabb és intenzívebb lesz. A folyamatban a két központ érintkezik. És ha összeforrnak - akkor az szerelem. Ha csak a felületek érintik egymást - az ismeretség. Ha ismersz valakit, az még nem szerelem.

 A szerelem nagyon ritka dolog...Találkozni valakivel lélekben, egész lényében...ehhez neked - és neki is - át kell menni egy teljes metamorfózison. Mert ha valakivel lélekben szeretnél találkozni, akkor belátást kell adnod a másiknak a te lényedbe. Ehhez fel kell adnod a sáncokat, amelyek mögött most bújkálsz és ki kell nyitnod minden ablakot és ajtót a másik előtt. Ez veszélyes. Beengedni valakit a lényed mélyébe...nagy rizikó, nem tudhatod, hogy a másik mit fog ott csinálni: ha minden titkod feltárul, ha minden rejtekhelyed ismert, teljesen sebezhetővé válsz:" mit fog velem csinálni, nem lehet előre tudni..."ez félelmetes. Ezért nem nyílik ki a szíved teljesen soha.

 Az első dolog amit jól meg kell értened: ne hidd, hogy az ismeretség az szeretet... és ne hidd, hogy a szeretkezés az szerelem - ott csak a felületek érintik egymást. Ha a központok nem találkoznak, hanem csak a két test, akkor az nem valódi találkozás - az közösülés és nem egyesülés. Csak úgy tudod beengedni a másikat a lelked mélyére, ha nem félsz tőle. Aki fél, nem engedheti a másikat mélyre. Nem engedhetsz a másiknak belátást a szívedbe - nem láthatja, hogy ki él benned. Egy bizonyos távolságig beengeded, de a kerítés mögé már nem, oda soha.

 A szerelem olyan virág, ami csak ritkán nyílik. Millió és millió ember él abban a tévhitben, hogy szerelmes valakibe. De csak azt hiszik: ez tévhit, nem szerelem. A szerelem ritka virág. Néha kinyílik, de csak akkor, ha nem félsz a másiktól. Különben nem! Érted?

A nemi közösülés... mindenkinek elérhető: közösülhetsz az ismerősöddel, a szomszéddal, egy idegennel - de ez nem szerelem. Hm?... a szerelem az, ha nem félsz, nem rejtegetsz semmit, lebontod a kerítést és kint állsz a szabad ég alatt, ott vársz a másikra, meghívod és megengeded, hogy belépjen a lelked legmélyére.

És emlékezz: ha beengeded a másikat, akkor ő is beenged téged, mert a bizalmadból a másik bizalmat nyer. Ha nem félsz, a partnered sem fél.

Mi a félelmed oka? Miért félsz annyira?

Nincs ellened senki! Még akkor sem, ha te úgy érzed - a másik nincs ellened... Nincs mitől félni. Ezt értsd meg jól! - különben nincs szerelem, nincs valódi érintkezés. Engedd a másikat a közeledbe, engedd magadhoz. Ne zárkózz el sehol - maradj nyitva, mindig nyitva, nincs kerítés, nincs lakat, nincs ajtó - mert csak így, és csak így lehetséges a szerelem.

 Ha a két központ találkozik, az szerelem. A szerelem egy alkímiai folyamat... mint amikor a hidrogén és az oxigén találkozik - valami új jön létre: a víz. A két központ találkozásakor létrejön egy új dolog, a szerelem. És ez olyan, mint a víz : sok-sok élet szomja kielégül. Egyszerre minden jó. Elégedett vagy. A szerelem látható, mert sugárzik belőled az elégedettség. Mintha minden a tiéd lenne. Már nem vágysz semmire - célban vagy és más célod nincs...Beteljesedett a sors, a bimbó kinyílt és ott a virág. A mély megelégedettség a szerelem látható jele.

 Ne félj, nézz szembe a gyávasággal, nyisd ki az ajtót. Engedd önmagadhoz a másik lényét, forrj vele össze...és ezen keresztül újjászületsz te is. Minőségileg más ember válik belőled.

A szeretet az ego oldószere és ez bármely irányból megtörténhet. Az alapvető kulcs: engedj szabad utat a másiknak, engedd be a szívedbe, a tudatodba, a lelked mélyébe.

És mégegy dologra emlékezz: ha valami nem tetszik, te mindig a másikat okolod: ha valami nem úgy történik, ahogy szeretnéd, akkor mindig a másik a felelős...

Ezzel megölöd a szerelem minden lehetőségét. Emlékezz: a felelős te vagy, a közönynek te vagy az oka. És dobd el azt ami a bajt okozta. Legyen a szerelem a lélek evolúciója.

A szerelemben, ha vitatkoztok a hibás mindig te vagy, mindig a másiknak van igaza. Ha valóban ott a szerelem, az ember ezt így érzi..."valami nincs rendben velem: az én hibám, hogy kapcsolatunk nem tökéletes...". És ezt mindkét partner egyformán így érzi! És akkor a szerelem egyre nagyobb, egyre erősebb és a központok kinyílnak, a gátak leomlanak.

De ha azt hiszed, hogy a másik a hibás, akkor elzárod magad és ezzel együtt a partneredet is. Mert akkor ő is azt fogja hinni, hogy Te vagy a hibás. A gondolat olyan, mint a ragályos betegség - még akkor is, ha nem mondtál semmit, csak gondoltad...és közben bájosan mosolyogtál: úgy viselkedtél, mintha minden rendben lenne, mintha a feleséged nagyszerű ember lenne, tökéletes....de a feleségedet nem csaptad be. Még akkor se, ha kiváló színész vagy...valami volt a szemedben, a mozdulataidban...hiába simogattad a kezét. Tudat alatt jelezted, hogy nincs igaza. És ha azt mondod, vagy azt érzed, hogy a másiknak nincs igaza, akkor a másik is azt gondolja és azt érzi, hogy neked nincs igazad.

A kapcsolat zátonyra futott. Mindketten elzárjátok magatokat. Te azt mondod ő a hibás és a másik azonnal védekezni kezd...és a kerítés ott van megint, be vagy zárva mögé.

Ne feledd: a szerelemben mindig te vagy a hibás. És ezzel a felismeréssel megnyílik egy új lehetőség...és a partnered ezt érzi. A partner érzése belőled ered. Ha közel vagytok egymáshoz lélekben, az érzés és a gondolat átugrik, mint a szikra és attól a másik lángra kap. Még akkor is, ha egy szót sem szóltok, csak csendben ültök...az összeköttetés ott van - a szerelem. A szerelem nyelve nem a beszéd, a szerelmes párnak a csend tökéletes érintkezés. Szavak nélkül is jól értik egymást.

Az élet célja az ego halála. Levetni lényedről mindazt ami hamis.

A szerelem a legkönnyebb út, mert természetes. A szerelem a természet vallása. Semmi sem lehet ennél természetesebb és ha számodra ez nehéz....akkor a többi út még nehezebb.

Tigrincs